Donate Now

A Templom-hegy több ezer éve a világ három monoteista vallásának a szent helye. Az elmúlt 1300 év során a terület muszlim fennhatóság alatt állt, és tekintettel a helyet övező rendkívüli politikai érzékenységre, soha nem került sor a hegyen szisztematikus régészeti ásatásokra. 1967-ben, a hatnapos háborút követően egész Jeruzsálem – kétezer év után – újra izraeli kézbe került. Izrael engedélyezte, hogy a Templom-hegyen a waqf vallási szervezet adminisztrálja a muzulmán épületek fenntartási munkálatait és őrzési feladatait.

Izraelben a kulturális örökség védelméről szóló törvény kötelezi a beruházót – amennyiben régészeti lelőhelyen kíván építkezni – megelőző, leletmentő régészeti feltárásokra. A waqf figyelmen kívül hagyta törvényi előírást, és 1999-ben illegálisan, munkagépekkel hatalmas mennyiségű földet dózeroltak el a Templom-hegyen, egy mecset bejáratául szolgáló utat alakítva ki. A mintegy 400 kamionnyi, közel 9000 tonna építési törmeléket, amely a Templom-hegy történeti korszakaiból származó régészeti leletanyaggal gazdagon telített volt, a közeli Kidron völgyébe szállították.

Nehéz munkagépekkel ástak ki egy új bejáratot az ún. “Salamon Istállója” épületéhez (1999. november). A munkát régészeti felügyelet nélkül végezték el, mintegy 9000 tonna földet távolítottak el, mely gazdag volt régészeti leletekben.

Dr. Gabriel Barkay és Zachi Dvira régészek felismerték, hogy a régészeti kontextusából ugyan brutális módon eltávolított, eldózerolt hatalmas mennyiségű föld leletanyaga az információk gazdag tárháza lehet.

2004-ben – megragadva ezt az egyedülálló lehetőséget – létrehozták a Jeruzsálemi Templom-hegyi Régészeti Leletmentő Projektet, melynek célja a régészeti emlékanyag megmentése és a Templom-hegy történetének kutatása.

Az évek során a projekt egy széleskörű, mindenre kiterjedő oktatási tevékenységgé is vált. Több mint 150.000 önkéntes vett részt a szitálás munkájában. Ez a világ bármely pontján működő régészeti projekttel összehasonlítva példa nélküli hatalmas szám. A lelkes érdeklődés is tanúsítja, hogy milyen jelentősége van a Templom-hegynek és az eddig feltáratlan régiségeinek. Mindezek mellett a közvélemény is segítette a munkánkat olyan régészeti leletek meghatározásában, amelyek azonosítása nehézséget jelentett. A leletek képei egy teljesen egyedi weboldalon jelentek meg, és arra kértük a közönséget, segítsenek nekünk azonosítani és meghatározni egyes leleteket, azok datálását, és eredeti származási helyüket. Az érdeklődő résztvevők teljes körű nyilvánossága egyedülálló a régészeti kutatások történetében, és ez vált a projekt előrehaladásának és működésének legmeghatározóbb pontjává. Ezt a gondolatot szemléletesen fejezi ki a Zsoltárok könyve:

Mert kedvelik a te szolgáid annak köveit, és a porát is kímélik (Zsoltárok könyve 102, 15)

Most érkezett el az az idő, amikor arra hívjuk Önt,  legyen Ön is részese a vállalkozás következő fázisának, támogatást nyújtva a projekt leleteinek elemzéséhez és az eredmények publikálásának finanszírozásához. Tekintve, hogy a Templom-hegyen soha nem voltak régészeti ásatások, azok az ősi leletek, amelyek a projekt szitálási munkálatai során előkerültek, értékes és korábban hozzáférhetetlen információkkal szolgálnak. Annak dacára, hogy a leleteknek nem ismerjük a régészeti kontextusát, a műtárgyak nagyobb része más helyszíneken feltárt leletek analógiái alapján jól keltezhetőek.

A Templom-hegyről származó leletanyag tanulmányozására új módszereket és technológiákat fejlesztettünk ki, a mennyiségi és analitikai módszerek alkalmazásával a szórvány törmelékes földből előkerült leletek megoszlásának jelentőségét is meghatároztuk.

Minden egyes vödör föld, melyet átszitálunk, ókori és későbbi korszakokból származó leleteket rejt magában, a műtárgyak a Templom-hegy történetének teljes 3000 évét reprezentálják. A leletek leggyakoribb kategóriái a következők: kerámiatöredékek, üvegtárgyak töredékei, fémtárgyak, állatcsontok, kőemlékek darabjai, mozaik kockák. Az általános, leggyakoribb lelettípusok mellett nagyszámú és érdekes, más típusú különleges műtárgyak is előkerülnek, így például kőedények töredékei, ékszerek, gyöngyök, terrakotta figurák, nyílhegyek és egyéb fegyverek, súlyok, ruhadíszek, ruházati kellékek, kiegészítők, játékok darabkái és dobókocka, csont – és kagylódíszek, bútordekorációk, és egyéb díszítőelemek, csont – és elefántcsont tárgyak, epigráfiai kőemlékek, feliratos edénytöredékek.

Különféle ékszertípusok különböző korszakokból. Az ékszerek anyaga, berakása féldrágakő, üveg, bronz, ezüst és arany.

A leletek között találunk megmunkált építészeti kőemlék-töredékeket, építészeti tagozatokat, így oszlopok – és oszlopfők egyes részeit, mozaikpadló töredékeket, opus sectile padlólapok darabjait, freskó (színes festett vakolatmaradványok) – és mázas fali kerámiadíszek töredékeit.

A Jeruzsálemi Templom-hegyi Leletmentő Projekt mind a mai napig több mint 5000 érmét talált a szitálás során, kezdve a Kr. e. 4. századi kis ezüst pénzérméktől a modern idők pénzverdéiből származó érmekig. A numizmatikai leletek között meglehetősen ritka és izgalmas érmék is voltak, mint például egy ezüst fél shékel, melynek történetét a későbbiek során mutatjuk be részletesen.

A Második Templom korszakából származó válogatott érmék.

Salamon király idejéből, a Kr.e. 10. századból származó bronz nyílhegy. Ebből a korszakból származó nyílhegyek ritkán találhatók Izraelben.

Az Első Templom Korszakától (Kr.e. 1000 – 586, Dávid király uralkodásától az Első Templom megsemmisítéséig tartó időszak) rengeteg kerámiatöredék került elő, eredetileg tálak, edények, korsók, kancsók darabjai, valamint kelyhek, állványok, csörgők és terrakotta figurák töredékei (többnyire négylábú állatok figurális ábrázolásai, de van közöttük női termékenységi szobor töredék is). Ebből az időszakból származó egyéb leletek is előkerültek, többek között parittya kövek, kő súlyok, és egy egészen ritka bronz nyílhegy, melyet az a babilóniai hadsereg használt, amelyik lerombolta az Első Templomot.

A feliratos emlékanyag leletek között találhatunk osztrakonokat (feliratos kerámiatöredékek), agyagpecsétlőket és pecsétnyomó lenyomatát őrző tárgyakat (bullák).Az egyik pecsétnyomat héber neveket tartalmaz, melynek jelentése  “(Tartozik) […]lyahu, Immer (fiához)”. Immer annak a papi családnak a neve, amelyet Jeremiás siralmaiban és a Krónikák könyvében is megemlítenek.

Kr.e. 7. századi agyag pecsétnyomat, melyen óhéber írás található. Az óhéber feliratú pecsétnyomat bizonyíték arra, hogy az Első Templom Korában közigazgatási tevékenység folyt a Templom-hegyen, és a feliratos emlék az első ilyen típusú, melyet valaha a Templom-hegyen találtak (Baloldali kép: előlap. Jobboldali: hátlap).

Ez az óhéber feliratú pecsétnyomat az első, melyet valaha a Templom-hegyen találtak és közvetlenül bizonyítja, hogy az Első Templomban közigazgatási tevékenység folyt az ókorban.

Egyéb leletek közé tartozik egy kúp alakú pecsétlő Dávid vagy Salamon királyok korából, melyen két állat látható, valamint egy fekete kő pecsétlő, mely gazellát ábrázol és egy lapis lazuli pecsétlő, amely értékes féldrágakő.

A Második Templom Korszakában (Kr.e. 515 – i.sz. 70) a Templom és környezete számtalan építkezési rekonstrukción ment keresztül, elsősorban Heródes király és utódai uralkodása alatt. A Második Templom Korszakából származó leletek ebben az időszakban is számos agyagedény, különösen főzőedények, és háziállatok égett csontjai.

A régészeti leletek feltételezéseink szerint a Templom hatalmas zarándoklataihoz köthetők, amelyről az írásos források is megemlékeznek. A leletmentés során előkerült építészeti tagozatok, kőemlékek eredetileg a Templom-hegyet körbekerítő csodálatos oszlopcsarnokok töredékeinek fennmaradt darabjai, vagy éppen magának a Templomnak a maradványai.

Gazdagon díszített fríz töredéke. Az akantuszlevél ábrázolás a Heródes-kori építészet jellemző példája. A töredéken égésnyomok láthatók, elképzelhető, hogy a tűz hőfoka megrepesztette egykoron a frízt, így mindezt és a lelet eredetét is figyelembe véve, nem elképzelhetetlen, hogy egykoron a Templomhoz tartozott.

Rendkívül informatív leletegyüttes a több mint ezer padlólap töredék, melyek különböző formájúak, méretűek és színűek. Ezek a padlólap fragmentumok az ókori római világban ún. opus sectile (négyszögletes, de nem négyzetes hasábokból készült mozaik; seco – metsz, levág szóból), geometrikus mintákkal gazdagon díszített térkövezeti burkolatot alkottak,.

Josephus Flavius leírásai arról tanúskodnak, hogy opus sectile technikát használtak a térkövezet díszítésére a Templomot körülvevő udvarok, nyílt terek padlóburkolataként.

A fedetlen szabad térséget mindenféle színű kőlapokkal kövezték ki (Flavius Josephus: A zsidó háború (V. kiadás) V. könyv, 5. fejezet, 2. bekezdés. Görögből fordította Révay József. Gondolat Kiadó, Budapest, 1964. p. 180.)

Josephus leírása tökéletesen összhangban van a leletekkel, az ókori források leírásai és más analógiák alapján – hasonló opus sectile padlóburkolatokat ismerünk Heródes palotáiból – lehetővé válik a Templom-hegy fedetlen térségein a padlóburkolatok átfogó rekonstrukciója.

A Régészeti Projekt szitálási munkálatai során római kori nyílhegyeket találtunk, melyek a Templom lerombolása előtti római ostrom idejéből származhatnak. Az átszitált föld nagy mennyiségű szürke hamut tartalmazott, amely a folytonos gyújtogatások során kialakult tűzvészekből származik, egyúttal a római kori pusztítást tanúsítja.

Különböző formájú, színű és méretű padlólapok, melyeket opus sectile római kori térburkolatok díszítéséhez használtak fel a királyi építkezések során. Flavius Josephus leírásai arról tanúskodnak, hogy ezt a típusú padlódíszítési technikát használták a térkövezet díszítésére a Templomot körülvevő udvarok, nyílt terek padlóburkolataként.

A Templom oszlopcsarnokokkal övezett terének térburkolata – az egyik lehetséges rekonstrukció Flavius Josephus leírásai és a Régészeti Projekt során előkerült padlólapok alapján.

A Templom oszlopcsarnokokkal övezett terének térburkolata – az egyik lehetséges rekonstrukció Flavius Josephus leírásai és a Régészeti Projekt során előkerült padlólapok alapján.

Nyílhegyek a Második Templom korszakából.

A Késő Római Korszakból (I.sz. 70-324) származó leletek száma jóval kevesebb, mint más korszakokban, de híven tükrözik a római fennhatóság alatt álló terület pogány szokásait. A leletek között találunk érméket, kerámiát, játékok darabjait, és csontmegmunkáló műhely létezésére utaló régészeti tárgyi bizonyítékokat.

Római kori csont és elefántcsont dobókockák. Az ebből az időszakból származó zsidó törvények rendelkezése szerint – a Mishna alapján – kizárják a bírósági perek eljárási rendjéből mint jogi tanút azt a személyt, aki dobókockával játszik. (Sanhedrin 24b).

A Bizánci Korszak (i.sz. 324-638) is meglehetősen gazdag régészeti emlékanyagban, így többek között mozaik kockák, tetőcserepek, korinthoszi oszlopfők töredékei, templomszentélyek ablaküveg-töredékei és számos pénzérme került elő. A fazekasság régészeti emlékanyagát mécsesek reprezentálják, melyek között találunk elírt, elrontott görög feliratokat, más mécseseken megjelenik a kereszt, mint címer, vagy a mécsesek fogója stilizált kereszt alakú.

Külön csoportját képviseli a leletanyagnak a különböző stílusú és anyagú feszületek és kereszt alakú medálok gyűjteménye. Néhány feszületen Jézus alakja is megjelenik. relief, vagy metszett figurális ábrázoláson.

A Bizánci Korszakból származó nagy számú leletanyag ellentmond a szokásos feltételezésnek, mely azon az állásponton volt, hogy ebben az időszakban a Templom-hegy elhagyatott, üres terület volt, és egyetlen épülete sem maradt meg épségben.

A Bizánci korszakból származó márvány és mészkő építészeti töredékek.

A leletek hangsúlyosan nagy százaléka a Korai Iszlám Korszakból (i.sz. 638-1099) származik. Ennek az időszaknak a kezdeti periódusában építették meg a Szikla Kupolát és az Al Aqsa mecsetet. A későbbi korszakok során mindkét épület felújításra került, mely egyúttal azt is jelentette, hogy a korábbi építészeti elemeket eltávolították és az építési törmeléket kidobták a Templom-hegy dél-keleti sarkán.

Aranyozott üveg mozaik kockák a Korai Iszlám Korszakból, melyeket a Szikla Kupola külső faláról távolítottak el a későbbi felújítási munkálatok során.

A felújítások során a Szikla Kupola csodálatos, külső aranyozott mozaik borítását leverték és mázas kerámia díszítéssel pótolták az i.sz. 16. században, ugyanígy a Szikla Kupola (Qubbat As-Sakhrah) és a Lánc Kupola (Qubbat As-Silsila) padlóburkolatát is kicserélték a modern időkben. A Régészeti Projekt több tízezer aranyozott üveg kockát tárt fel, melyek egykoron a Szikla Kupola külső falait borító mozaikokból származtak, valamint egykoron különböző építészeti struktúrákhoz tartozó számos faragott márvány építészeti elemet. Néhány építészeti töredéket az Omajjád épületeknél is felhasználtak, jóllehet ténylegesen a Bizánci Korszakból vagy korábbi periódusból, akár a Második Templom időszakából származtak. A Korai Iszlám Korszakból ezen kívül feliratos kerámiaedények töredékei, gyöngyház berakással díszített ékszerek, játékdarabok, üvegtöredékek, felirattal ellátott fémsúlyok, rengeteg pénzérem (köztük aranyérem) és feliratos kőemlékek kerültek elő.

A Régészeti Projekt szitálási munkálatai révén a Templom-hegyről előkerült leletek nagyban hozzájárultak a Keresztesek Korszakának (i.sz.1099-1187) régészeti és történeti kutatásaihoz. Ebben a korszakban a Templom-hegy története összefonódott a templomos lovagok működésével.

Ezek a leletek elsőként szolgáltatnak régészeti bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a templomos lovagok “Salamon Istállóját” használták. Mindezek mellett a projekt során tártuk fel a Keresztesek Korszakából származó, legkülönfélébb típusú ezüstérmeket is tartalmazó éremgyűjteményt; ez a kollekció a legnagyobb, amelyet valaha is találtak Jeruzsálemben, köztük egy rendkívül ritka érem és a templomos lovagok által viselt medál egyik típusa is megtalálható.

A keresztes lovagok leletei között találunk számos kereszt alakú medált, kerámiaedények töredékeit és építészeti kőemlékeket. Sok opus sectile padlólap került elő ebből a korszakból – a padlólapok bépítésre kerültek a Szikla Kupola padlóburkolatába, majd a későbbi időkben részben elbontották –, melyeket a szitálás során találtunk, így lehetővé vált számunkra, hogy rekonstruáljuk a Szikla Kupola Keresztes Kori padlózatának bonyolult mintázatát.

Keresztes kori vas patkószegek, melyek a templomos lovagok lovainak patkóihoz tartoztak. A lovakat “Salamon Istállójá”-ban tartották.

Számos építészeti elem is feltárásra került a Késő Iszlám Korszakból (i.sz. 1187-1917); ezek közül a legismertebbek azok a mázas kerámia falburkolathoz tartozó lapok, melyekkel II. Szulejmán szultán parancsára kicserélték az eredeti üvegmozaik burkolatot a Szikla Kupola külső falán. Több ezer érem került elő a Mameluk és Oszmán korszakokból, melyek jelentős mértékben hozzájárulnak ezen időszak numizmatikai kutatásaihoz. Ebből az időszakból hatalmas mennyiségű kerámiát tártunk fel, terveink szerint a kerámia leleteket nagy részletességgel, teljes körűen publikáljuk. Szintén ebből a korszakból számos más lelet is előkerült, többek között meglehetősen sok ékszertöredék, ruházati kiegészítők, katonai jelvények és kitüntetések, régi muskéták kovakő elsütő szerkezettel, rengeteg oszmán pipa és még sok egyéb. A Templom-hegyi Régészeti Leletmentő Projekt kutatásai révén bizonságot nyert, hogy a Templom-hegy egyedülálló és kimeríthetetlen forrása a tudományos felfedezéseknek.

Oszmán perszonifikált bronz pecsétlők. Köztük van Abd al-Fattah al-Tamimi pecsétje, aki a 18. század elején jeruzsálemi főmufti volt.

Kutatásaink most jutottak el abba a fázisba, hogy a Templom-hegyről előkerült régészeti leleteket – amelyek több ezer évig a föld mélyén rejtőztek – tudományosan elemezzük, és az eredményeket publikáljuk.

Kutatásaink és törekvéseink eredményeként végre fény derül a Templom-hegy múltjára, vallási és társadalmi jelentőségére, a hely építőinek és újjáépítőinek tevékenységére, a védők és a hódítók életmódjára.

Ma, több mint tíz évvel a projekt kezdete után, a Templom-hegyről eltávolított törmelék mennyiségének mintegy felét átszitáltuk. A leletmentés teljes gőzzel folytatódik, és még rengeteg lelet vár felfedezésre.

… házam imádság házának hivatik minden népek számára (Ésaiás könyve 56, 7).

A Templom-hegy a világ népességének több mint ötven százaléka számára szent hely. Ez a judaizmus legszentebb helye, ahol egykor az Első és a Második Zsidó Templom állt, és mind a mai napig ez a hely áll a zsidók imáinak és fohászainak a fókuszában.

A keresztények számára ezen a helyen volt az a Templom, melyet Jézus is jól ismert; a Templom-hegy a harmadik legszentebb hely az iszlámban, itt található a Szikla Kupola és az Al-Aqsa Mecset. Bármilyen esemény, amely a Templom-hegyen történik, az egész világon visszhangra talál, hírré válik.

Annak ellenére, hogy a Bibliában és az ókori történeti forrásokban számtalan módon említésre kerül a Templom-hegy, múltjának és történetének nagy része örök rejtély marad. Soha nem került sor a Templom-hegyen régészeti ásatásokra, a hely politikai érzékenységére való tekintettel.

Jeruzsálem Óvárosának térképe az elmúlt 150 év során feltárt helyszínek legfontosabb régészeti kutatásainak területeivel. A nagy üres négyszög a Templom-hegy, ahol soha nem került sor szisztematikus régészeti ásatásokra.

A hiteles régészeti adatok hiánya sok megoldatlan történeti kérdést vetett fel, melyek témái tudományos viták kereszttüzében állnak.

A valaha létezett kutatások közül a Jeruzsálemi Templom-hegyi Régészeti Leletmentő Projekt került legközelebb a Templom-hegy régészeti feltárásához. Az elmúlt több mint tíz év során feltárt leletek az első régészeti adatokat jelentik a Templom-hegyi talaj közvetlen kutatásából. Munkánk eredményeinek publikálása fényt derít a szent hely évezredes történetére, és remélhetőleg hozzájárul a helyhez kapcsolódó számos vita megoldásához.

Példaként megemlíthetjük, hogy a kutatók közül néhányan azon kétségüknek adtak hangot, vajon a Templom-hegy része volt-e a városnak a Kr.e. 10. században, és azt állították, hogy ebben az időszakban Jeruzsálem nem volt főváros, csupán egy kis falusi település. A projekt által feltárt leletek ellentmondanak ennek a minimalista feltételezésnek, és megerősítik a bibliai leírásokat.

Sajnálatos módon számos régészeti ásatás leletanyaga nem ismert, az eredmények nem kerültek publikálásra tudományos közleményekben.

A publikálatlan régészeti leletek csekély értékkel bírnak a régészeti kutatások számára. Ez nagyjából azt jelenti, mintha soha nem is lettek volna feltárva. Mi nem engedhetjük meg, hogy ez legyen a sorsa azoknak a leleteknek, melyek egy ilyen jelentős helyszínről kerültek feltárásra, mint a Templom-hegy.

A Templom-hegy még napjainkban is konfliktusok és viták fókuszában áll, melynek legfőbb oka a tudatlanság és a dezinformáció. A Templom-hegy a földkerekség leginkább vitatott területe.

Jóllehet a tudósok (többek között muzulmán tudósok is) között elfogadott tény, hogy minden kétséget kizáróan ezen a helyen álltak egykoron a zsidó templomok, az elmúlt évtizedekben palesztin muszlim vezetők az újonnan fellángoló indulatok elvárásainak megfelelően teljesen egyértelműen tagadják, hogy a Templom-hegyen valaha is létezett az Első és Második Templom.

A Jeruzsálemi Templom-hegyi Régészeti Projekt leleteinek közzététele lehetőséget teremt az iskolázott párbeszédre, és ennek okán remélhetőleg mérsékelni lesz képes a politikai konfliktusokat A tudatlanságból fakadó állítások egyre több viszályt szítanak és parttalan vitákat generálnak, míg a tudás révén jobban megérthetjük egymást.

Mindezek fényében elsősorban annak az erőfeszítésünknek a támogatását szeretnénk elérni, amely a Templom-hegy történetének feltárását tűzte ki célul. A Templom-hegy szerte a világon több milliárd ember számára jelentős szakrális helyszín, és munkánk azt a célt szolgálja, hogy megmentsük a barbár, illegális építkezések során eldózerolt régiségeket és elveszett történetüket.

A Régészeti Projekt laboratóriumában több mint fél millió lelet vár feldolgozásra, meghatározásra, elemzésre. A leletek tanulmányozása és publikálása sok tudós szorgalmát, szakértelmét, óriási erőfeszítését igényli. A Régészeti Projekt szervezeti munkáját a Dávid Városa Alapítvány finanszírozza, a leletek kutatási és publikációs munkálatainak finanszírozási háttere azonban hiányzik. A finanszírozás a következő munkálatok elvégzését teszi lehetővé:

• Tudományos értékelés, többek között C14-es radiokarbon kormeghatározások, ásványtani elemzések, műtárgyak megelőző konzerválása, számítógépes statisztikai elemzések, összehasonlító tipológiai adatok kutatása; ezen munkálatok mindegyike speciális szakértelmet és professzionális laboratóriumi berendezéseket igényel – ezek a feldolgozó munka legköltségesebb elemei.
• A leletek digitális, nagy felbontású képeinek stúdió fotózása, 3D-s lézer szkennelése, tudományos igényű grafikai rajzok elkészítése, a leletek válogatása, osztályozása, előzetes régészeti jelentés összeállítása, szerkesztése, publikálása, nyomdai munkálatok; a leletek teljes értékű és nagy pontossággal történő feldolgozása és meghatározása a végleges régészeti zárójelentések tudományos értékének alapvető tényezője.
• A laboratórium működtetése, üzemeltetése.

A Jeruzsálemi Templom-hegyi Régészeti Leletmentő Projekt lényege az önkéntesség és a közügyek iránti elkötelezettség. Tekintettel arra, hogy még mindig olvasod ezt a szöveget, egyértelmű, hogy megértetted a munkánk jelentőségét és elkötelezettségünket a Templom-hegy jövőjét illetően.

A Második Templom Korszakában mindenkinek módjában állt felelősséggel viseltetni a közügyek iránt; minden egyes évben egy-egy ezüst fél shékelt adományoztak személyenként a Szentélynek, amely hozzájárulást jelentett a Templom fenntartási költségeihez. Ennek az adónak a bibliai előzménye megtalálható Mózes II. könyvében, a Templomadót leíró szövegrészben:

Ezt adja mindaz, aki átesik a számláláson: fél siklust a szent siklus szerint (egy siklus húsz gera); a siklusnak fele áldozat az Úrnak (Mózes II. 30, 13).

A Második Templom Korszakának végén a templomadót egy speciálisan erre a célra kibocsátott éremmel, egy ezüst fél shékellel fizették, amely feltételezhetően a Templom-hegy pénzverdéjében készült.

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy kutatásaink során előkerült egy ilyen típusú érem, mely a Róma elleni Nagy Zsidó Háború első évében (i.sz. 66/67) készült a pénzverdében! Ez a rendkívül ritka éremlelet – a projekt által feltárt ezüst fél shékel érme – inspirált bennünket arra, hogy meghirdessük a Régészeti Projekt “Fél Shékel Kampányát”. Azok számára, akik csatlakoznak kampányunkhoz, lehetőséget teremtünk, hogy mindannyian osztozzunk a közös munkában, amely révén a Templom-hegy eddig ismeretlen története napvilágra kerül.

Ezüst fél shékel érme, mely a Templom-hegyi régészeti kutatás során került elő. Előlap: A Temlomból származó kehely tetején látható betű: aleph, melynek jelentése: “Első Év”. Az előlap szélén körbefutó szöveg: “Fél shékel”. Hátlap: Egy ágról leágazó három gránátalma. Az érem hátlapjának szélén körbefutó szöveg “Szent Jeruzsálem”. Ezeket az ezüst érméket használták az éves templomadó megfizetésekor, melynek bibliai előzménye megtalálható Mózes II. könyvében, a Templomadót leíró szövegrészben (Mózes II. 30, 13.).

Mennyit érhetett a shékel az ókorban és mai pénzben? A shékel valóságos értékét az ókorban a vásárlóerő alapján lehet meghatározni. A bibliai shékel, amelyet templomadóként fizettek a Szentélyben, 20 gera összeggel volt megfeleltethető. A gera egy munkás napidíja volt. Ennek megfelelően a fél shékel egy fizikai munkát végző napszámos tíz napi bére volt.

Most a kérdésünk a következő: te mennyit keresel tíz nap alatt?

Négy gera súly, mely a régészeti projekt révén került feltárásra (Első Templom Korszaka)

Természetesen nem feltétlenül azt várjuk, hogy ekkora összeggel támogasd a Régészeti Projektet, de reményeink szerint mindenki, aki tudomást szerez a munkánkról, szívesen részt vesz a projekt támogatásában valamilyen módon. Azok a szimpatizánsaink, akiket aggodalommal tölt el a Templom-hegy kutatásának sorsa, személyes hozzájárulásukkal, a szimbolikus fél shékel megfizetésével segíthetnek abban, hogy az elfeledett és földbe került régiségek feltárásra kerüljenek.

A fél shékel adomány megfizetése nélkül is komoly segítséget jelent számunkra, ha a projekt weboldalát és hivatalos videóját megosztod ismerőseiddel a közösségi hálón, Facebook oldaladon és Twitteren.

Arra kérünk, tedd láthatóvá barátaid, ismerőseid körében a Jeruzsálemi Templom-hegyi Régészeti Leletmentő Projekt munkáját. Ily módon napvilágra kerülhet a Templom-hegy elfeledett története, amely egyike a világ szent helyeinek.

Bátorítunk arra, akkor is, ha már voltál itt és akkor is, ha még soha, hogy mindenképpen keresd fel a Régészeti Leletmentő Projekt bázisát, melynek helyszíne az Emek Zurim Nemzeti Park, Jeruzsálemben és hozd el barátaidat is. Csatlakozz szitálási munkálatainkhoz, és éld át a felfedezés izgalmát, miközben magad is megtalálhatod azokat az ősi leleteket, melyek a Templom-hegy földjéből származnak. A részvétel lehetőségéről egyéb részleteket és további információkat itt találhatsz.

Az elmúlt évek során számtalan riport jelent meg a Régészeti Projektről a médiában és online közleményekben. Az alábbi hivatkozások néhány példával szolgálnak a rólunk megjelent tudósításokról.

Interjú a kislánnyal, aki 3200 éves kincset talált Jeruzsálemben

Smithsonian Magazine

National Geographic Magazine

Jerusalem Post

Israel Hayom

AP